Czobor Mátyás; Kaufmann

(Pusztakovácsi, Somogy vm., 1875. febr. 22. - Zalaegerszeg, Zala m., 1957. ápr. 27.)

polgármester

     Középiskoláit és a jogi akadémiát Pécsett végezte. 1899. június 25-én lépett közigazgatási szolgálatba Zalaegerszegen, mint árvaszéki ülnök. Még ez év decemberében vármegyei aljegyz? lett. Tizennyolc évig állt Zala vármegye szolgálatában. Gyorsan emelkedett a hivatali ranglétrán, s már 1913 májusától másodf?jegyz?. 1918 áprilisában meghívták Zalaegerszeg rendezett tanácsú város polgármesteri székébe. Több mint 18 éven át (1918. jún. 1-jét?l 1936. júl. 18-ig) töltötte be a polgármesteri állást. Nevéhez f?z?dik a két világháború közötti Zalaegerszeg városképének kialakítása, szinte valamennyi jelent?s fejlesztése. Tevékenysége nyomán új városrészek alakultak ki (Páter-domb, Jánkahegy), s közel negyven új utca nyílott. Új középületek sora (postapalota, vasútállomás stb.) emelkedett, jelent?sen megnövekedett a magánépítkezések száma. Új köztemet? létesült, szeretetház, bérlakások sora épült, s b?vült a közkórház is. Támogatta egyházi intézmények és épületek létesítését is (ferences templom, Notre Dame Zárda). Nevéhez köt?dik a "virágos Zalaegerszeg" programjának végigvitele, s tevékenysége id?szakában lett a közigazgatási reform kapcsán Zalaegerszeg megyei jogú város 1929-ben. A város legnagyobb tereinek kialakítása, parkosítás, új piac létesítése is ezekben az években történt meg. Számos irodalmi, kulturális és gazdasági egyesület elnöke, díszelnöke volt. Több közgazdasági és közérdek? szakcikk írója.
IrodalomBékássy Jenő Zala vármegye feltámadása Trianon után. Zalai fejek. : 148-149.p
 Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. : 5.107-108.has.
 Zala vármegye ismertetője : 3.rész.142.p.
Főbb művekZalamegyei Almanach
 Zalavármegye érvényben lév? szabályrendelete
ArcképBékássy Jenő Zala vármegye feltámadása Trianon után. Zalai fejek. : 148.p.