Lámfalussy Sándor; 1936-ig Mihalovics

(Topolyán, Zemplén vm., (ma: Topol'any, Szlovákia) 1890. szept. 11. - Veszprém, Veszprém m., 1975. aug. 4.)

erdőmérnök, tanszékvezető egyetemi tanár, szakíró

     Erdőmérnöki oklevelét a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán 1914-ben szerezte. Állami szolgálatát Zalatnán kezdte, majd 1914-1919 között katona volt. 1919-től Sopronban tanársegéd a főiskola Erdőhasználattani Tanszékén. 1921-ben az Esterházy uradalomba került, Lentiben, Csömödéren, Kaposváron és Sopronban dolgozott. 1923-tól 1937-ig a zalai Esterházy birtok erdőgazdaságának vezetője lett. Öt erdőgondnokságot, két vasútüzemet és két fűrészüzemet irányított. Erdei vasutakat és fűrésztelepeket tervezett és épített, az erdőgazdálkodás gyakorlati kérdéseivel foglalkozott, főleg fakitermeléssel, erdőfeltárással és fafeldolgozással. Életének fő műve az 1923-ban felépített lenti fűrészüzem és a hozzá tartozó vasútüzem volt, mely akkor a legkorszerűbbnek számított Magyarországon. Szakmai sikereinek eredményeképpen 1937-ben átvette a 100000 kh-as Esterházy erdőbirtokok vezetését. Irányítása alá tartoztak a birtokos Ausztriában és Németországban lévő erdői is. A hazai fa védelmében több alkalommal erélyesen fellépett Zala megye vezetőinél és a kormányzatnál. Nagyrészt neki köszönhető, hogy a Zala megyei Herceg Esterházy erdőbirtokon az ország egyik legjobb és legeredményesebb gazdálkodása folyt. Az erdők minősége messze meghaladta az országos átlagot és a szakszerű kezelés folytán az ország legértékesebb faállományával rendelkezett. 1945-1946-ban az Erdészeti Kutató Intézetben dolgozott. 1946-tól visszatért a főiskolára, az Erdőhasználattan Tanszéken előadó, 1948-tól egyetemi tanár, majd a tanszék vezetője 1961-ig, nyugdíjba vonulásáig. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Erdészeti Bizottságának. Kedvelte a zalai erdőket, ahova minden évben szívesen járt vissza. Bedő Albert-emlékéremmel tüntették ki. Lentiben 1997-től iskola viseli nevét, udvarában emlékkövet állítottak tiszteletére. 2005-ben Sopronban az Egyetem Botanikus Kertjében felavatták mellszobrát.
IrodalomZilahy József: Lámfalussy Sándor : 121.p.
 Szakács László: Lentiben szakközépiskola viseli Lámfalussy Sándor nevét
 Szakács László: Lámfalussy Sándor levele 1945-ből
 Káldy József: Búcsú Lámfalussy Sándor professzortól
 Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. : 17.929.has.
 Új magyar életrajzi lexikon. : 4.62.p.
 Tóth Sándor László: Lámfalussy Sándor (1890-1975)
Főbb művekErdőhasználattan I-II.
 Erdei rakodók és azok berendezése
 Gondolatok a szerfabecslés köréből
 Hordódongák termelése és a dongakészítés gépesítése
ArcképKáldy József: Búcsú Lámfalussy Sándor professzortól : 147.p.
 Tóth Sándor László: Lámfalussy Sándor (1890-1975)