Tóth János; Zalai Tóth

(Zalaegerszeg, Zala vm., 1899. dec. 12. - Budapest, 1978. szept. 28.)

építészmérnök, festő

     Középiskolai tanulmányait Keszthelyen végezte a premontrei gimnáziumban, 1917-ben érettségizett, építészmérnöki diplomáját Budapesten 1921-ben szerezte. Egy évig Keszthelyen a Mezőgazdasági Akadémián dolgozott, 1922-ben Szombathelyre került, városi főmérnök lett. 1945-ben a Balaton környékének építési, műszaki felelőse, 1947-1949-ben több város, köztük Keszthely rendezési tervét készítette el, majd Budapesten, Győrben dolgozott építési irodákban. 1957-től az Építési Minisztérium Műemléki Osztályának munkatársa volt, 1965-ig. Zalai Tóth János néven festett, fametszetei jelentek meg, 1936-ban Apostolok útján című verskötete is. 1932-től foglalkoztatta a népi építészet. Előbb Vas megye értékeit tárta fel, később érdeklődése kiterjedt szinte az egész országra. Meghatározó szerepe volt 1964-ben a Göcseji Falumúzeum, majd a Vasi Múzeumfalu részletes terveinek kidolgozásában. (Előbbit Barabás Jenővel és Szentmihályi Imrével, utóbbit Barabás Jenővel és Bárdosi Jánossal). Emlékét a Göcseji Falumúzeumban a műemlék malom falán tábla őrzi.
IrodalomMagyar életrajzi lexikon. : 4.910.p.
 Bárdosi János: Dr. Tóth Jánosra emlékezünk
 Új magyar életrajzi lexikon. : 6.836.p.
 Köbölkuti Katalin - Nagyváradi Nóra: Tóth János
Főbb művekÍgy épít a vasi nép
 A magyar falu építőművészete
 Népi építészetünk hagyományai
 Göcsej népi építészete
 Az őrségek népi építészete